Japán és az Európai Unió egyaránt célul tűzte ki, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, amely a kibocsátott és az elnyelt szén-dioxid mennyiségének egyensúlyát feltételezi. Ebben kulcsszerepet töltenek be a városi zöldfelületek, mint természetes szén-dioxid-nyelők. A GREENQUAL projekt célja a városi zöldfelületek minőségének és kiterjedésének javítása, valamint hatásaik vizsgálata különböző városszövet-típusokban és éghajlati övezetekben a szén-dioxid-semleges városok kialakításának támogatása érdekében.
A zöldfelületek hozzájárulnak a városi víz-, talaj- és levegőminőség javításához, mérséklik a városi hősziget-hatást, csökkentik a villámárvizek és aszályok előfordulását, ezáltal alapvető jelentőségűvé válnak a fenntartható települési környezet, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a városi reziliencia szempontjából. A sűrűn beépített településekben a zöldfelületek komplex hatásai egyúttal kedvezőbb életminőséget biztosítanak, javítják a lakosság testi és lelki egészségét, mivel mérséklik a káros környezeti hatásoknak való kitettséget.
A projekt három éve alatt Oszaka, Krakkó és Budapest kutatói egyesítik erőiket, hogy a fent említett tényezőket különféle kutatási módszerekkel – többek között kooperatív tervezéssel, workshopokkal és tudástranszferrel – vizsgálják. Az optimális városi zöldfelületi (UGS) megoldások feltárása érdekében három várost választottak ki. Japánban a vizsgálat középpontjában Oszaka városának az Oszaka-öbölhöz kapcsolódó városi területei állnak. Magyarországon Budapest főváros és annak bérháznegyedei kerülnek fókuszba: a sík pesti, századfordulós, sűrűn beépített városrészek, a budai hegyvidéki területek, valamint a jellegzetes szocialista modernista lakótelepek. Lengyelországban Krakkóban az Óváros központja, parkjai, az úgynevezett zöldsávok és a Nagyrét szolgálnak a kutatás alapjául.
Ahhoz, hogy a városi zöldfelületek betölthessék szerepüket, hozzáférhetőségük elengedhetetlen. Ennek megfelelően a kutatás során vizsgálják a zöldterületek hozzáférhetőségét is, a karbonsemleges városok környezeti igazságosságának támogatása érdekében. Egy új módszert dolgoznak ki és tesztelnek a zöldfelületek hozzáférhetőségének meghatározására, amely meghaladja a meglévő megközelítések korlátait. A hozzáférhetőség mérése nagyléptékben történik, városi adatbázisok, nyílt adatok és műholdfelvételek felhasználásával. Mindhárom városban 2–3 mintaterületet választanak ki, amelyeket kétdimenziós és háromdimenziós formában is modelleznek. Ezek alapvető jellemzőiről – például beépítettségi sűrűség, infrastruktúra és épületgeometria – részletes adatokat gyűjtenek. Ezt követően a mintaterületeken szimulációkat, kísérleteket és számításokat végeznek, amelyek módszertana az egyes partnerintézmények sajátos szakértelmére épül.
Az eredményeket és módszereket elemezni és összehasonlítani kívánják, továbbá vizsgálják alkalmazhatóságukat különböző várostípusokban és éghajlati övezetekben. E célt közös tervezői workshopok segítik, amelyek a tudás átadását, valamint a végső eredmények rendszerszintű és holisztikus megközelítését biztosítják. A kutatási eredményeket, a legjobb gyakorlatokat, valamint a tervezett mintazöldfelületeket egy kézikönyv foglalja össze és publikálja. Ezt valamennyi ország kulcsszereplője – önkormányzatok, városépítészeti és építészeti irodák, stratégiakészítők és döntéstámogató szakemberek – hasznosíthatja, hogy információt és tervezési mintákat nyerjenek a városi zöldfelületek kialakításához, a fenntartható jövő érdekében.
Résztvevők:
- Dr. Sugár Viktória – Óbudai Egyetem – Magyarország
- Dr. Hartmann Bálint – F4STER – Future 4 Sustainable Transport and Energy Research Institute Zrt. – Magyarország
- Prof. Kita Michiro – Oszakai Egyetem – Japán
- Dr. Barbara Czesak – Krakkói Agrártudományi Egyetem – Lengyelország
